Szendi Gábor:
Alumínium: a legártatlanabbnak hitt a legveszélyesebb

2014 októberében már hírt adtam egy konferenciáról, amelyen az oltásokban alkalmazott alumínium adjuvánst (hatásfokozót) kapcsolatba hozták a HPV és Hepatitis B elleni oltások okozta súlyos idegrendszeri megbetegedésekkel és autoimmun megbetegedésekkel (a cikk itt olvasható). Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogy az aluminium nem csak oltóanyagba keverve, de bármi más módon a szervezetbe kerülve évtizedek alatt súlyos megbetegedéseket okoz.

Az angliai Keele Egyetem professzora, Christopher Exley egész tudományos pályafutása során az alumínium egészségre gyakorolt káros hatását vizsgálta. 2014 őszén a Frontiers in Neurology szaklapban publikálta "Miért nem tudja az ipari propaganda és a politika beavatkozása elleplezni az alumínium tagadhatatlan szerepét a neurodegeneratív betegségekben, mint például az Alzheimer betegségben" sokatmondó című tanulmányát. A tudományban illik visszafogottan nyilatkozni, az indulatot és felháborodást olykor ilyen címekben lehet csak tetten érni. A cikk "Az alumínium mérgező hatása és az emberi betegségek" kutatássorozat egyik soron következő tanulmánya. A szaklap webszájtján a kutatás célkitűzéseit a kutatócsoport a következőkben foglalta össze:

"Az alumínium bizonyítottan általános méreg és egyben idegméreg, de szerepét eddig az emberi betegségekben lebecsülték. Ennek oka néhány elterjedt, de teljesen hamis feltevés.
Ezek a következők:

1, az alumínium semleges anyag
2, biológiailag aktív formája korlátozott, ezért az emberek igen alacsony koncentrációnak vannak kitéve
3, Az alumínium egyetlen betegségben sem játszik szerepet"

Ezen állítások egyike sem igaz.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg

Az alumínium a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme, és a leggyakoribb fém. Azonban az emberi evolúció legutolsó kétszáz évéig az ember soha nem találkozott tiszta alumínium fémmel, mivel az alumínium csak szilikát vagy oxid formájában van jelen a természetben. Ezért az alumínium az élővilág kialakulása során nem játszott olyan szerepet, mint mondjuk a vas, réz, cink, stb. Miután felfedezték az alumínium előállításának a módját, az alumínium rohamosan elterjedt, és mára "Alumínium korról" beszélhetünk, mert az alumínium szinte mindenhol megtalálható a környezetünkben. Az alumínium adalékanyagok engedélyezettek az élelmiszeriparban, azaz az élelmiszerek jelentős mennyiségű alumíniumot tartalmaznak részben az adalékanyagok miatt, részben a feldolgozás során kerül az élelmiszerekbe alumínium szennyezettség. Alumínium található számos dezodorban, oltásokban, allergia elleni injekciókban, számos savlekötőben és a légszennyezettséggel is jelentős mennyiséget lélegzünk be (Saiyed és mtsi., 2005). Az emberek naponta 3-50 mg közötti mennyiséget fogyasztanak alumíniumból. Nancy Chuchu és munkatársai 2013-ban 30 csecsemőtápszert vizsgáltak meg, s mindegyikben jelentős mennyiségű alumíniumot találtak (Chuchu és mtsi., 2013). A nem szója alapú tápszerekben literenként 100-300 mikrogrammot, a szója alapú tápszerekben 656-756 mikrogrammnyi alumíniumot találtak. Hogy ez miért óriási probléma, az a továbbiakból kiderül.

Exley tanulmányában rámutat, hogy a mai ember minden sejtjében kimutatható az alumínium, ezért az alumínium ipar által szponzorált kutatások igyekeznek kimutatni, hogy az alumínium alapvető szerepet játszik a szervezet működésében. ennek azonban ellentmond az, hogy bár az alumínium mindenhol ott van, de semmiféle normál funkcióját nem lehet kimutatni (Exley, 2014). Az alumíniummal szembeni naivitás másik oka, hogy igen ritka az akut alumínium mérgezés, ezért szinte alig van kutatás az alumínium és az emberi megbetegedések kapcsolatáról. A helyzet azonban az, hogy az emberi élet évtizedein keresztül elfogyasztott alumínium felhalmozódik a sejtekben, és egyéb tényezőkkel összejátszva, amikor eléri a mérgező szintet, elősegíti betegségek kialakulását. Az alumínium mérgező hatásának egyik oka, hogy kiszorít más fémeket. A vas, réz, cink, mangán, stb. fontos szerepet játszik az egész szervezet különféle fehérjéinek a kialakításában, és ha helyükbe alumínium épül be, a sejt hibásan kezd működni, vagy elpusztul. A mérések szerint a legtöbb alumínium az agyban, a csontokban, a tüdőben, a vérben keringő sejtekben, a májban halmozódik fel (Exley, 2009). Az agyban mérik a legnagyobb alumíniumkoncentrációt. Ennek oka, hogy az idegsejtek élnek a legtovább, míg a test többi sejtje folyamatosan cserélődik. Az orron át belélegzett alumínium közvetlenül a hipotalamuszba jut.

Nem tudjuk, pontosan miként okoz az alumínium neurodegeneratív betegségeket, de a szerepe bizonyított Alzheimer, Parkinson betegségekben és szklerózis multiplexben.

Az alumínium nem csak szennyeződésként jut az emberi szervezetbe, hanem például az oltások révén a nyugati orvoslás nem csekély mennyiségben aktívan adagolja kora gyermekkortól. Az alumíniumot azért alkalmazzák az oltás hatékonyságának fokozására, mert a veleszületett immunrendszert aktiválja, azaz az immunrendszer ellenségként ismeri fel az alumíniumot. Ez önmagában elgondolkodtató, és egy 60 ezer gyermeket felölelő svéd vizsgálatból az derült ki, hogy az oltást kapott gyerekek 1%-a (azaz 600 gyerek) a későbbiekben allergiássá vált az alumíniumra (Exley, 2009). Az így kialakuló alumínium allergia a későbbiekben ismeretlen eredetű asztma vagy ekcéma formájában köszön vissza. Autoimmun folyamatokat is elindíthat, mint rheumatoid arthritis, 1-es típusú cukorbetegséget, vagy szklerózis multiplexet. Utóbbi betegségben kimutatták, hogy a vizeletben fokozott alumínium koncentráció mérhető (Exley, 2009). Az oltóanyagokban található alumínium adjuváns bizonyított kapcsolatban van egy izom- és ízületi fájdalmakkal, gyulladással, izomsejt károsodással járó szindrómával (macrophagic myofasciitis), valamint a krónikus fáradtság szindrómával.

A vakcina kutatás pár éve leírta az ASIA szindrómát (Autoimmun Inflammatory Syndrome Induced by Adjuvants), amely különféle idegrendszeri megbetegedéseket, bénulást és halált is okozhat. (Erről bővebben az "Egy új autoimmun szindrómát kötnek az oltásokban található alumíniumhoz" cikkben olvashat)

Miben más és hogyan alkalmazzuk a Lurkó-t?

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg

Exley egyelőre a következő betegségek kialakulásában látja valószínűnek az alumínium szerepét (a számok a valószínűséget jelzik):

Betegség

1=alacsony valószínűségű

10=nagy valószínűségű

Alzheimer betegség 7-8

Parkinson betegség 4-6

Mozgató Neuron Betegség (MND/ALS) 3-5

Dialízis enkefalopátia 10

Sclerosis Multiplex 4-6

Epilepszia 7-8

Osteomalacia (súlyos csontleépülés) 10

Osteoporosis (csontritkulás) 4-6

Ízületi gyulladás 5-7

Vérszegénység 10

Lágyszöveti meszesedés 2-4

Asztma 7-9

Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség 5-7

Oltás okozta Macrophagic Myofasciitis 8-10

Oltás okozta Bőrfelszíni nyirokdaganat 8-10

Oltás okozta alumínium érzékenység 8-10

Immunterápiához köthető alumínium érzékenység 8-10

Rák 4-8

Cukorbetegség 5-7

Szarkoidozis 7-9

Down Szindróma 5-7

Izomsorvadás 4-6

Epevezeték elzáródás 6-8

Elhízás 5-7

Hiperaktivitás 4-6

Autizmus 4-6

Krónikus fáradtság szindróma 5-7

Aluminozis (alumínium okozta tüdőbetegség) 10

Crohn betegség 7-9

Érbetegségek, sztrók 6-8

Cikkek a témakörben

Lehet-e védekezni a folyamatos alumínium terhelésünkkel szemben?

Az alumíniumot célzottan nem lehet gyógyszeresen eltávolítani, de a fölös vas eltávolítására használt desferrioxamin jelentős alumínium ürülést is eredményez. Ennek azonban vannak mellékhatásai, és csak orvosok alkalmazhatják. Sokkal fontosabb a megelőzés, ami egyrészt az alumínium terhelés csökkentésével oldható meg. Ennek legkivitelezhetőbb módja a készételek vásárlásának a kerülése, mert ezekben találták a legtöbb alumíniumot. Aki alumínium oxid és hidroxid tartalmú savközömbösítőt szed, az legjobb, ha most abbahagyja. (A paleótól pár nap alatt elmúlik a reflux).

A másik igen egyszerű módszer a magas szilícium tartalmú ásványvíz fogyasztása, mert a szilíciumdioxid és a metakovasav (H2SiO3) fokozza az alumíniumürítést. Olyan ásványvizet kell választani, amelyben legalább 30 mg/l szilícium dioxid, vagy 14 mg/l metakovasav található. Exley mérései szerint naponta egy liter ilyen ásványvíz több adagban való elfogyasztása védelmet nyújt az alumínium terheléssel szemben (Exley, 2014). Exley kutatócsoportja a módszert 15 Alzheimer betegen tesztelte, s tizenkéthetes szilíciumtartalmú ásványvíz fogyasztás 15 betegből 12-nél klinikailag is értékelhető javulást eredményezett (Davenward és mtsi., 2013).

Többen kérdezték, melyik az az ásványvíz, amely elég szilícium vegyületet tartalmaz. Ennek nem néztem utána, mert amúgy nem tartom jónak az ásványvízfogyasztást (drága, a műanyagból ártalmas anyagok oldódnak ki, nehezen kezelhető hulladék keletkezik, stb.). A Zeolit-A (más néven Linde-type A zeolit) kiválóan alkalmas az alumínium, a fölös vagy és mangán eltávolítására (Lobo-Recio és mtsi., 2021). Más szerzők nem tesznek a zeolitok közt különbséget, azaz, valószínűleg az étrendkiegészítőként árusított zeolitok alkalmasak az alumínium eltávolítására (Jurkic és mtsi., 2013). Egy másik hatékony forma az orto-sziliciumsav (H4SiO4), ami vízben jól oldódik (Jurkic és mtsi., 2013).